2018. november 07. 14:46 - TonyBaritoon

3D-s verekedős játék szériák, amiknek fel kell támadniuk!

Nem tagadom, a cikk ihletője az a reménysugár volt, melyből arra lehet következtetni, hogy a Virtua Fighter ismét visszatér a piacra. Manapság a Tekken és a Doa, egymást leszámítva ugye, nem igazán tudhat magának riválisokat. Ha 3D-s verekedős játékot akarsz és a sport szimulátorok túl sótlanok számodra, a Naruto feldolgozások pedig túl kaotikusak, akkor hát a medvékkel verekedő robotok és a csöcsös nindzsa hölgyek állnak a rendelkezésedre. Azt tegyük hozzá, hogy ettől függetlenül a Tekken és a Doa két igen remek széria, tehát nem véletlen, hogy ők élték túl az évek múlását. De azért van pár riválisuk, akiket igenis sajnálok, annak ellenére, hogy én magam is Yoshimitsuékat és Tináékat csíptem a legjobban. Összegyűjtöttem pár olyan játék sorozatot, melynek örömmel látnám a folytatását, újragondolását. Eme cikk kifejezetten eredeti ötletekre alapuló (tehát nem filmeket, rajzfilmeket adaptáló) eredetileg is 3D-ben megálmodott verekedős játékokra fókuszál és legalább megéltek kettő epizódot. Az egyfelvonásos csodákra, majd máskor térek ki. 

1, Virtua Fighter 

 

Elég érdekes baleset lett volna, ha pont az egész cikket ihlető széria hiányzik a listáról, igaz? :) A Virtua Fighter a 3D-s verekedős játékok nagyapja. Ez a játék áll legközelebb a valódi küzdelemhez, ha a UFC- és bokszszimulátorokat nem számítjuk. Persze nem kell aggódni, a realitás egyáltalán nem megy a szórakoztató faktor rovására és azért találni itt érdekes karaktereket! A harcrendszert könnyű megtanulni, jól balanszolt, de igazán nehéz mesterének lenni (azt elismerem, nekem a Tekken és a Doa könnyebben ment mindig is). Olyan ikonikus figurák vannak ebben a szériában, mint Lau Chan nagymester, Shun-Di a részeg mester (aki szerintem mai napig a legjobb részeg stílusú karakter) , Goh Higami a kegyetlen judo harcos, vagy Elieen, aki mai napig az egyetlen olyan karakter a verekedős játékok világában, aki nyersen más stílusok vegyítése nélkül használja a majom stílust. és rengeteg olyan stílus van még, ami nem mutatta meg magát a VF szériában, pedig nagyon is jól állna neki! Persze nem bánnám azt se, ha egy esetleges hatodik epizódnál jobban ráfeküdnének az angol szinkronszínészek munkájára, valamint kapnánk egy magával ragadó sztorit. 

 

2. Fighting Vipers 

 

A lista második SEGA álltal megálmodott darabja, azonban a Fighting Vipers nem volt olyan hosszú életű, mint a bátya. Csupán két epizódot élt meg, valamint volt egy crossover játék, ahol a két SEGA széria harcosai (karöltve más karakterekkel) küzdhettek meg egymással. A Fighting Vipers egy sokkal pörgősebb, extrémebb, szürreálisabb játék, mint a testvére, de ugyanolyan szórakoztató és addiktív, plusz itt a készítők fantáziája sokkal jobban elszállhatott és találkozhatunk egészen extra figurákkal is. Személyes kedvencem a második epizódban debütált Charlie, aki biciklije segítségével harcol.  Ó igen, ne felejtsük el a páncél rendszert sem, mely eme játék sajátossága. Ezt a koncepciót kicsit újragondolva érdemes lenne felújítani.

A Fighting Vipers  hanyatlása a SEGA rossz döntéseinek köszönhető. Az első epizód az arcade termekben nem muzsikált jól, viszont SEGA Saturn átirata baromi népszerű volt, mind Japánban és mind Amerikában és nálunk Európában is. A kritikák egekig magasztalták a játékot. De a SEGA buta mód csak a játéktermi teljesítményt vette figyelembe, így a folytatást (melynek otthoni változata Dreamcastre jelent meg) csak Európában és Japánban jelent meg, Amerikában nem és a marketing Európában borzasztóan gyenge volt, nagyon sok ember azt se tudta, hogy jelent meg folytatás. Így tűnt el szépen lassan a köztudatból ez az egyébként baromi szórakoztatójáték. Vajon lesz valaha harmadik felvonás, mely kijavítja a csorbát?  

 

3. Bloody Roar 

A Bloody Roar egy olyan verekedős játék volt, melynek különlegessége abban rejlett, hogy a karakterek áttudtak változni állat-ember hibridekké. Farkas, tigris és oroszlán emberek csaptak össze a ringben. Az első rész dinamikus és pörgős volt, de volt pár finomítani való rajta és voltak olyan karakterek, akikből nem kértek a játékosok. Aztán picit finomítva, újragondolt rosterrel megjelent a Bloody Roar második felvonása, amely már elnyerte sok ember tetszését. A minőséget a harmadik epizód és annak GameCubera és X-boxra szánt turbózott verziója hozta de sajnos a negyedik epizód gyatrára sikerült.

Nem sokkal később a Bloody Roar mögött álló Hudson Soft megszűnt létezni, azonban remény van még arra, hogy jön egy olyan Bloody Roar, ami hozza a második és harmadik felvonás színvonalát. A játék és a karakter jogai ugyanis a konamihoz kerültek, őket pedig szinte évente zaklatják rajongói petíciókkal, hogy támasszák fel a szériát, valamint szinte évente jönnek kamu hírek, hogy a Konami újraindítja a Bloody Roart. Ez persze sajnos nem a közeljövőben fog megtörténni, hiszen bár sokan követeli ka játék folytatását sokkal többen vannak azok, akiknek a negyedik rész közel sem színvonalas teljesítménye ugrik be a cím hallatán. Plusz a Bloody Roar apukája, Kenji Fukuya azóta nem dolgozik a játékiparban, mióta Hudson Soft megszűnt. Nélküle pedig aligha hozakodik elő bárki is a Bloody Roar feltámasztásával. De a remény hal meg utoljára, adja az ég, hogy egyszer újra lesz Bloody Roar és inkább a második és harmadik epizódhoz fog hasonlítani, nem a negyedikhez.

 

4, Rival Schools (avagy Project Justice) 

 

Őrült mégis egyszerű és nagyszerű gondolat: fogjuk a japán- és amerikai közoktatásban megjelenő diák és tanár sztereotípiákat és csináljunk belőlük verekedős játék karaktereket! Ez egy elég kockázatos húzás, nem megfelelő kreativitással és hozzánemértéssel borítékolható a rossz játék, de szerencsére a Capcom ebből a nem ortodox receptből egy fantasztikus játékot hozott ki, melynek minden egyes karaktere aranyat ér! A csapatbunyóra épülő mókázásra igazán őrült mozdulatokat is találhatunk. Az előző három játékkal ellentétben ennek egy kicsit lazább a hangulata, még ha a történet azt is sugallja elsőre, hogy a játék véresen komolyan veszi magát. 

Szívesen olvasnátok még ilyen cikket? Ti melyik játékot támasztanátok fel?   

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fightinggames.blog.hu/api/trackback/id/tr6014356201

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.